Házirend
A házirendről
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Technikum
Házirend
A Házirend a tanulói kötelességek gyakorlásának és a jogok érvényesítésének szabályozását
tartalmazza. A Házirend betartása az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken vagy
ahol a diák tanulói jogviszonyából eredően van jelen, kötelező. A Házirendet megsértő
tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, súlyos esetben fegyelmi eljárás alkalmazható.
A tanulói/felnőttképzési jogviszony a beiratkozás napján jön létre.
A Házirend a Székesfehérvári SZC Bugát Pál Technikum tanulóira, képzésben résztvevő
személyekre, a tanulók szüleire, valamint az iskola dolgozóira vonatkozik a
tanulói/felnőttképzési jogviszony fennállása alatt.
Jogszabályi háttér:
évi LXXX. törvény a szakképzésről
12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
a kormány 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló
40/2002. (V. 24.) OM rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.)
OKM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról
I. A tanulók iskolai munkarendje, tanórai és egyéb foglalkozások rendje
1. Az iskola 6 órától 22 óráig tart nyitva. Hétvégén és tanítási szünetek ideje alatt az
intézmény zárva tart. Kivételt képez a szombati napokon történő felnőttképzés. Az óraközi
szünetekben tanári ügyeletet biztosítunk.
2. A tanítási szünetek ügyeleti rendjét, a szombati napokon történő felnőttek oktatását és a
hivatalos ügyintézés idejét az igazgató határozza meg, erről a helyben szokásos módon
tájékoztatja az érintetteket.
3. Az iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell
tartani.
4. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad
engedélyt.
5. A nappali tagozaton az első elméleti óra 8 óra 00 perckor kezdődik. A tanórák időtartama
45 perc, az ötödik óra utáni szünet 15 perces, a többi szünet 10 perces.
Csengetési rend:
1. óra 08.00 – 08.45
2. óra 08.55 – 09.40
3. óra 09.50 – 10.35
4. óra 10.45 – 11.30
5. óra 11.40 – 12.25
6. óra 12.40 – 13.25
7. óra 13.30 – 14.15
8. óra 14.20 – 15.05
9. óra 15.10 – 15.55
7. Rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az intézmény vezetője által kijelölt
időpontban kell pótolni.
8. Az iskolába való beérkezés után és a tanítás ideje alatt az iskola épületét a tanuló csak
írásbeli engedéllyel hagyhatja el.
Engedélyt az osztályfőnök, a pótosztályfőnök a szülőkkel való egyeztetés után, illetve az
igazgató és az igazgatóhelyettesek adhatnak.
Az érettségi utáni képzésben a tanulók kilépő kártyát kapnak. A portán ennek leadásával
hagyhatják el az iskolát tanítási idő alatt. A tanuló/képzésben résztvevő személy
lyukasórában magatartásával nem zavarhatja a tanítás rendjét. Becsengetés után a
tanteremben, illetve a zárt szaktantermek előtt sorakozva kell várni az órát tartó oktatót.
Azok, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, az épületbe csak az alábbi esetekben
léphetnek be:
előzetes bejelentkezés, bejelentés esetén,
meghívás esetén a meghívottak,
ügyintézés céljából a titkársági, pénztári fogadóórák idején,
tanuló csak rendkívül indokolt esetben, engedéllyel, a tanórák közötti szünetben az
aula területén fogadhatja családtagját,
javító vagy egyéb vizsga esetén a hozzátartozók vagy barátok az iskola épületén kívül
várakozzanak.
Ha a portás szükségesnek tartja jogában áll kérni, hogy azonosítás céljából megtekinthesse
a belépők fényképes igazolványát.
A fentiek betartatása az ügyeletes portás vagy a vezetőség által kijelölt, őt helyettesítő
személy felelőssége.
9. A nap folyamán az osztály rendjére a hetesek ügyelnek. Vigyáznak – a szünetekben is – az
osztályterem rendjére, tisztaságára, felszerelésére. A hetes feladata a tábla letisztítása, a
krétáról gondoskodás, az óraközi szünetben biztosítania kell a terem szellőztetését, a tanári
asztal letörlése a kréta portól, az órák után a villanyok lekapcsolását, illetve ha a tanteremben
az adott osztálynak utolsó órája van a székek padokra feltételét. Jelenti, ha valamilyen
rongálódást tapasztal a teremben. Ennek elmulasztása esetén a jelentést elmulasztó hetes
vonható felelősségre. A hetes segíti a tanítási órák előkészítését. Ha az órát tartó oktató 10
perccel becsöngetés után nem jelent meg, értesíti az igazgatóhelyettest vagy a titkárság
valamely dolgozóját.
A tantermekben lévő oktatástechnikai eszközök az oktatást szolgálják, csak az oktató
utasítására kapcsolhatók be, a jelenlétében használhatók. Csoportbontás esetén a hetes
feladatát a csoportmegbízott látja el.
10. A tantárgyi követelményeket, az ellenőrzés módját, formáját az oktatók az első tanórán
ismertetik a tanulókkal.
11. A témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban a KRÉTA naplóban
rögzíteni kell. A tanulóval egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható.
Témazáró dolgozatnak az adott tantárgy egy-egy fejezetének vagy tananyagegységének
írásbeli ellenőrzését tekintjük. A megírt témazárók, számonkérések eredményét tizenöt
munkanapon belül kapja meg a tanuló. A határidőn túl kijavított dolgozatok jegyeinek a
beírása a tanuló választásától függ. A témazáró dolgozat pótlása a szaktanárral egyeztetett
időpontban történik. A rosszul sikerült témazáró dolgozat javítására a szaktanár nem
köteles lehetőséget adni.
12. A tanulók az iskolában kötelesek az iskolai környezetnek megfelelő ruházatot viselni. Az
iskolai ünnepélyeken: a fiúknak sötét nadrágot, fehér inget nyakkendővel és az alkalomhoz
illő cipőt; a lányoknak sötét színű combközépig érő szoknyát, vagy nadrágot és megfelelő
hosszúságú matrózblúzt/galléros inget „Bugátos” nyakkendővel kell viselniük fekete
alkalmi cipővel. Nem megfelelő ruházat fegyelmező intézkedést von maga után.
13. Hivatalos ügyek intézésére a titkárságon a kifüggesztett ügyfélfogadási rend szerint van
lehetőség.
14. Az iskolában plakát, szórólap, felhívás, közlemény kihelyezése csak az iskolavezetés
engedélyével történhet.
15. Az iskola és a tanuló/ képzésben résztvevő személy megállapodást köthet a tanuló által
létrehozott tárgy vagy szellemi termék vagyoni jogának megszerzéséről, díjazásáról.
Megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat
minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló/ képzésben résztvevő
személy állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével
összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó
kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. Az iskola a vagyoni jogokat csak
a tanuló tudtával és beleegyezésével ruházhatja át másra. Az átruházásból származó bevétel
felhasználásáról/megosztásáról a tanulóval megállapodást kell kötni.
16. Az osztályozó- és javítóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az iskola
honlapja tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgákat (különbözeti, osztályozóvizsga és
javítóvizsga) január 3-15. valamint a végzős tanulók és előrehozott érettségi vizsgára
jelentkezők esetében április 1-30, június 1-15, illetve augusztus 15-31. között kell
megszervezni. Az osztályozó vizsgára jelentkezés egy hónappal a vizsga kezdete előtt az
iskola igazgatójának írásban benyújtott kérelem alapján történik.
A javítóvizsgákat augusztus 15-31. között kell megszervezni. Az osztályozóvizsga
sikertelensége esetén a vizsgát követő egy hónapon belül kell a javítóvizsgát megszervezni.
A vizsga időpontja megismerhető az iskola honlapján, illetve facebook oldalán.
17. Az egyéni tanrend szerint tanulóknak az adott félév végét megelőző két hétben osztályozó
vizsgát kel szervezni. A külföldön tartózkodás miatt egyéni tanrenddel rendelkező
tanulóknak megengedett a tanév végén letett osztályozó vizsga. Ebben az esetben a tanuló
az egész tanév anyagából tesz osztályozó vizsgát.
Az egyéni tanrend szerint tanulók a javítóvizsgát augusztus15-31. között tehetik le.
Az iskola igazgatójához benyújtott egyéni kérelmek elbírálása után, az igazgató
engedélyezheti a fent meghatározott vizsgaidőpontoktól való eltérést.
18. A tanév általános rendjét a miniszter által kiadott rendelet alapján állapítjuk meg. A tanév
rendjét az iskola munkaterve tartalmazza. A diákönkormányzat és a szülők közössége a
jogszabályoknak megfelelően gyakorolja ezzel kapcsolatos véleményezési jogait. A
diákönkormányzat minden tanévben dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
melyet a DÖK és az iskola munkatervében rögzíteni kell. Oktatói ügyeletet segítő önkéntes
diákügyelet a DÖK hatáskörébe tartozik, a 11 és 12. évfolyamos diákok (oktatói vagy
DÖK ajánlás alapján választanánk őket) segítik az ügyeletes oktatók munkáját. Feladatuk
a rendbontás, rongálás valamint a házirend megsértésével kapcsolatos intézkedés és
jelentési jogkör.
II. A tanulók kötelességei
1. A tanuló/ képzésben résztvevő személy kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és
választott foglalkozásokon, rendszeres munkával, képességeinek megfelelően eleget tegyen
tanulmányi kötelezettségének, felkészüljön a tanórákra, a házi feladatait elkészítse, az
írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja. Hiányzás esetén köteles a
tananyagot pótolni, határidejét az oktatóval egyeztetni kell. A pótlásra vonatkozó
információk beszerzése és a várható számonkérésekről való tájékozódás a tanuló feladata.
2. A tanulónak kötelessége a tanórákra, foglalkozásokra felszerelést hozni, és a tanórákon
(foglalkozásokon) fegyelmezett magatartást tanúsítani. Ennek elmulasztása fegyelmező
intézkedéseket von maga után.
3. A KRÉTA Napló az egyetlen közhiteles forrás, a hivatalos kommunikációs csatorna írásban
a tanulókkal és a szülőkkel.
4. Az iskolán kívüli egyesületek, szervezetek tanítási időben csak előzetes engedély alapján
vehetik igénybe a tanuló tevékenységét. Előzetes engedélyt egy-egy napra az osztályfőnök,
több napra az osztályfőnök véleményének figyelembevételével az igazgató adhat.
5. Ha a tanuló/képzésben résztvevő személy a kötelező foglalkozásról távol marad, a
mulasztást a megérkezését követő öt munkanapon belül köteles igazolni. Igazolást adhat
orvos, vizsgát szervező intézmény (a vizsga időpontjára), hatóság, (lehetőleg) előzetes
írásbeli bejelentés alapján a szülő (tanévenként öt alkalommal, egy alkalom maximum egy
nap) Ebbe az öt szülői igazolásba beleszámít a tanév közben nyaralással töltött idő. A szülő
kérésére az osztályfőnök rendkívüli esetekben (pl. temetés) igazolhatja a tanuló hiányzását,
amennyiben az öt gondviselői igazolás már felhasználásra került.
6. Ha a folyamatos hiányzás időtartama meghaladja a 10 tanítási napot, akkor a
szülőnek már a hiányzás ideje alatt kötelessége az igazolást feltölteni. Ellenkező
esetben
a hiányzás 10 tanítási nap elteltével minden felszólítás nélkül
igazolatlannak tekintendő.
7. Igazolt a mulasztás, ha
a tanuló/képzésben résztvevő személy a szülő írásbeli kérelmére a házirendben
meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra;
a tanuló/képzésben résztvevő személy beteg volt, a hivatalos igazolást a Kréta
naplóba feltöltötte;
hivatalos ügyintézés esetén hatósági igazolással igazolja;
a tanuló/képzésben résztvevő személy az osztályfőnök, igazgató engedélye alapján
engedélyt kapott a távolmaradásra.
A végzős és szakképző évfolyamra járó tanuló/képzésben résztvevő személynek az
osztályfőnök 2 napra adhat igazolást, ha felsőoktatási intézmény nyílt napján vesz részt,
ahonnan hivatalos igazolást hozott.
Az a tanuló/képzésben résztvevő személy, aki országos vagy megyei verseny döntőjébe,
országos verseny 2. fordulójába jutott vagy előrehozott érettségin, illetve nyelvvizsgán
(írásbeli és szóbeli) vesz részt, egy-egy szabadnapot kap a felkészülésre. Igazolásul a
vizsgára való behívás szolgál.
A legalább városi szintű tanulmányi versenyeken való részvétel esetén a tanuló/képzésben
résztvevő személy a 4. óra után osztályfőnöki engedéllyel távol maradhat a tanórákról.
Egyéni elbírálás alapján egész napos távollét engedélyezhető.
A tanuló a jogosítvány megszerzésével kapcsolatos vizsgák alkalmával csak a vizsga
lebonyolításához szükséges legrövidebb időtartamra távozhat, a vizsgát szervező
intézménytől kapott igazolása csak erre az időszakra érvényes.
A jogosítvány megszerzésével kapcsolatos vizsgákra csak egyetlen alkalommal fogadható
el a vizsgát szervező intézménytől kapott igazolás, a pótvizsgák igazolására gondviselői
igazolás érvényes.
8. A tanuló/képzésben résztvevő személy önkényes távolmaradása az adott tanítási nap
bizonyos órájáról, kötelező iskolai rendezvényekről, minden esetben igazolatlan órát
jelent, annak jogkövetkezményeivel. Igazolatlan mulasztások esetén osztályfőnöki
figyelmeztetésben részesül a tanuló: - - - - -
a 4. igazolatlan óra elérése után, osztályfőnöki intésben részesül
a 12. igazolatlan óra elérése után, igazgatói intésben részesül
a 20. igazolatlan óra elérése után.
ha a tanuló tanköteles és az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a 30 órát,
ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhető.
a nem tanköteles korú tanuló/képzésben résztvevő személy tanulói
jogviszonya megszűnik, ha igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt
(feltéve, hogy az iskola a tanulót legalább kettő alkalommal, írásban
figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire).
9. A területi gyakorlatokról a hiányzót a gyakorlati csoport kijelölt tagja köteles a
következő iskolai napon az osztályfőnöknek jelenteni. A területi gyakorlatokon a hiányzást
eredeti táppénzes papírral kell igazolni a főnővérek és az oktatási csoport felé. Másolatot
kell készíteni róla az osztályfőnöknek. A hiányzás napjait a munkanaplóban a kórház
oktatási csoportja írja be a táppénzes papírnak megfelelően.
10.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a
kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát
meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel
értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi,
hogy osztályozó vizsgát tegyen.
a) Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait
évfolyamismétléssel folytathatja.
b) Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott
mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor
osztályozóvizsgát kell tennie.
c) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán,
a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.
d) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni
kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
e) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell
tennie, ha – felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól – engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy
tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, – ha 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó
vizsgát tehet az egész tanév tananyagából.
f) Az egyéni tanrendű tanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.
11. Szakmai órákról való hiányzás
A) Évközi szakmai órák:
a) Ha a tanulónak az évközi szakmai órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása
egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes szakmai óraszám húsz
százalékát, a tanuló a tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja
(a gyakorlatot tanulószerződéssel teljesítő tanuló esetében az évfolyamismétléshez
a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges).
b) Az évismétlés alól az oktatótestület akkor mentesítheti a tanulót, ha igazolatlan
mulasztása nincs, valamint vállalja, hogy a szaktanárral egyeztetett időpontban,
maximum heti 7 órában, a tanítási órákat követően pótolja a szaktanár által
meghatározott, elmulasztott tananyagot, oly mértékben, hogy az éves óraszám 80
%-át ezzel teljesítse.
c) Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma adott szakmai
tantárgyból meghaladja az éves óraszám 30%-át, akkor adott tantárgy
követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti.
d) Az évismétlés alól az oktatótestület akkor mentesítheti a tanulót, ha igazolatlan
mulasztása nincs, valamint vállalja, hogy a szaktanárral egyeztetett időpontban,
maximum heti 7 órában, a tanítási órákat követően pótolja a szaktanár által
meghatározott, elmulasztott tananyagot, oly mértékben, hogy az éves óraszám
70%-át ezzel teljesítse.
e) A szakképzési munkaszerződés hatálya alá eső szakmai órák hiányzásának
pótlására az iskolában nincs lehetőség.
B) Összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat, külső partnereknél töltött gyakorlatok
a) Ha a tanuló összefüggő szakmai gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása
meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámának húsz százalékát, a
tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem
léphet).
b) Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlat
óraszámának öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.
c) A tanuló továbbhaladásról az oktatótestület – a gyakorlóhely igazolása alapján –
legkésőbb a tanévkezdést megelőző utolsó munkanapon dönt, figyelembe véve a
gyakorlóhely javaslatát.
12. Minden tanuló/képzésben résztvevő személy köteles úgy viselkedni, hogy saját és mások
egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse. A tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat
mindenkinek be kell tartania. A tanuló köteles munkavédelmi oktatáson részt venni minden
tanév elején, melyet a tanév első óráján az osztályfőnök, illetve az oktató tart és a tanulók
aláírásukkal ismerik el, hogy tudomásul vették.
13. Tevékenységét az intézményi óvó-védő előírások, gyakorlati munkáját a munkavédelmi
előírások szigorú betartásával kell végeznie. Ha veszélyeztető állapotot, tevékenységet,
balesetveszélyes körülményt vagy balesetet észlel, vagy megsérül, azt haladéktalanul
jelentenie kell a felügyeletét ellátó oktatónak, aki intézkedik, és értesíti az igazgatót.
14. Az emberi együttélés általános szabályait a tanuló tartsa be. A diáktársakkal és a
felnőttekkel udvarias hangnemben beszéljen, kulturált emberhez méltóan viselkedjen.
15. A tanuló/képzésben résztvevő személyeknek az iskolába, illetve az iskola által szervezett
rendezvényekre tilos behozni olyan veszélyt hordozó, fegyvernek látszó vagy minősülő
tárgyakat, robbanószereket, szúró-, vágóeszközöket, vagy élőlényeket, amelyekkel
veszélyezteti saját vagy mások testi és lelki épségét.
16. Az iskolában és minden iskolai rendezvényen tilos a dohánytermékek használata, a szeszes
ital és a kábító hatású szerek fogyasztása és terjesztése. Tanítási időben a tanuló alkoholos
vagy drogos befolyásoltságának észlelése esetén tanítási időben az ifjúságvédelmi
koordinátor, rendezvényeken a programért felelős oktató jogosult a szükséges
intézkedéseket megtenni. Tudatmódosító szerek hatása alatt álló, zavart tudatállapotú
tanuló közösségben nem tartózkodhat. Energiaitalt az iskola területére behozni, illetve
fogyasztani tilos. Ezen pont megsértése első alkalommal igazgatói figyelmeztetést, további
esetekben igazgatói intést, illetve igazgatói megrovást von maga után.
17. A tanulónak nem szabad olyan öltözéket és kiegészítőket viselnie, amelyekkel az iskolai
tevékenységek
során
veszélyezteti
saját
vagy mások testi-lelki épségét.
A testékszerek és műkörmök által okozott sérülésekért az oktatási intézmény felelősséget
nem vállal.
Az iskolában elvárt a kulturált megjelenés, ruházat. Nem megfelelő viselet pl. nyelvi
agressziót tartalmazó feliratok, minták.
18. A szakmai gyakorlaton a tanuló köteles az előírt öltözetben, pontosan megjelenni.
Ha a tanuló nem tartja be a viselkedési és öltözködési szabályokat a szakmai gyakorlaton,
akkor minden alkalommal elégtelent kap. Ha munkaruházata alkalmatlan a szabályos,
balesetmentes munkavégzésre a tanulónak a gyakorlóhelyet el kell hagynia és a mulasztása
igazolatlan órának számít.
Egészségügyi és oktatás ágazatban tanulóknak: testékszert, műkörmöt (zselés, porcelán,
tippes, géllakk) hosszú lakkozott körmöt tilos hordani! A körmök a kórházi előírásoknak
megfelelően rövidek, ujjbegyet meg nem haladó hosszúságúak, lakkozatlanok és
lekerekített végűek legyenek. Az előírások vonatkoznak a demonstrációs termi, illetve a
területi szakmai gyakorlatokra egyaránt.
Környezetvédelem és vízgazdálkodás ágazatban tanulók: a kötelező munkaruha: 100%
pamut anyagból készült elől végig begombolt, hosszú ujjú, térdig érő köpeny.
19. Az iskolában nem hordható, viselhető tiltott önkényuralmi jelképeket ábrázoló vagy
kábítószert reklámozó ruhadarab, más tárgy vagy testfestés.
20. A tanulóknak/képzésben résztvevő személyeknek kötelessége óvni az iskola és a területi
gyakorlati helyek vagyonát, az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott vagy az oktatás
során használt eszközöket. Károkozásnak minősül a pad- és falfirkálás, graffiti, a bútorok,
berendezési tárgyak, az oktatás során használt szemléltető, kísérleti eszközök és helyiségek
rongálása.
Sporteszközöket pl.: gördeszka, roller, stb. a tanuló napközben a szekrényében, vagy az
erre a célra kijelölt helyen köteles elzárva tartani.
Az iskola ezekért az eszközökért felelősséget nem vállal.
A tanuló/képzésben résztvevő személy köteles megtartani a tanulmányi rendet, a gyakorlati
képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit. Minden tanuló kötelessége,
hogy a foglalkozásokon használt eszközöket az oktató utasítása szerint kezelje, a
foglalkozások végén azokat rendbe tegye. A szaktanterem állandó felszerelési tárgyainak
hiányát észrevéve, azt oktatónak azonnal jelentse. A szabályok be nem tartása személyes –
anyagi vagy fegyelmi – felelősséget von maga után. A károkozást a gazdasági ügyintéző
vagy az igazgató kivizsgálja és jegyzőkönyvet vetet fel a kárról, a szülőt írásban értesíti a
határozatról, a megtérítendő kárösszeget az iskolai pénztárba kell befizetni vagy a
megrongált tárgyat pótolni! Az iskolába behozott, de az iskolai munkához nem szükséges
nagy értékű eszközökért anyagi felelősséget nem vállal.
Testnevelés óra elején a tanuló az értékeit a helyi lehetőségeknek és előírásoknak
megfelelően helyezze biztonságba.
Hang- és kép rögzítésére alkalmas eszközökkel az összes érintett beleegyezése nélkül
felvételeket készíteni és nyilvánossá tenni tilos. Tilos továbbá az iskola belső életéről
vezetői engedély nélkül bármilyen filmet, közösségi videót közzétenni. Aki ezt az előírást
megszegi igazgatói intézkedést von maga után.
A tanuló által használt hordozható hangszórók hangerőssége, nem zavarhat másokat!
21. Ha a tanuló az iskola házirendjét, a tanítási órák rendjét, a szakmai gyakorlatokra
vonatkozó előírásokat és egyéb kötelességeit – vétkesen és/vagy súlyosan – megsérti,
fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Az iskolai szabályokat megsértő tanulóval
szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések: szóbeli vagy írásbeli oktatói,
osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, írásbeli szaktanári intés, osztályfőnöki intés,
tagintézmény-vezetői intés, megbízás visszavonása. A fegyelmező intézkedések
alkalmazásában a fokozatosság elve érvényesül, kivéve, ha a tanuló kirívó, súlyos
kötelességszegést követ el.
22. Az iskola pl.: osztályfőnök, oktatók, könyvtáros és az iskola titkár részéről kért határidő be
nem tartása a tanulóra nézve következményekkel jár. Amennyiben a tanuló az előírt
határidőre nem szolgáltatja az iskola munkájához elengedhetetlenül szükséges adatokat,
dokumentumokat, a bekérő oktató egyszeri alkalommal köteles figyelmeztetni a tanulót. Ha
ennek ellenére nem történik meg az adatszolgáltatás, a tanuló köteles tudomásul venni a
következményeket.
23. A súlyosan jogellenes magatartás fegyelmi eljárást vonhat maga után. A fegyelmi eljárás
megindításakor a jogszabály megengedi, hogy egyeztető eljárásra kerüljön sor, mely
lehetővé teszi, hogy a kötelességszegő és a sértett tanuló fegyelmi eljáráson kívül rendezzék
vitás ügyüket. (Ezt az eljárási rendet a Házirend melléklete tartalmazza.) Amennyiben
mindkét félnek sikerül megegyeznie az egyeztető eljárás során, úgy nem kerül sor fegyelmi
eljárás lefolytatására. Ellenkező esetben a fegyelmi eljárás lefolytatandó. A fegyelmi
büntetések: megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés az évfolyam másik osztályába, vagy
másik, azonos típusú iskolába, nem tanköteles tanuló esetén eltiltás a tanév folytatásától, a
tanulói jogviszony megszüntetése. Kivételes esetekben a tanköteles tanuló is eltiltható a
tanév folytatásától illetve kizárható az iskolából.
III. A tanuló/képzésben résztvevő személy jogai
1. Minden tanulónak joga van tanórán a tanuláshoz.
2. A tanév első osztályfőnöki óráján megismeri a tanév általános munkarendjét, az iskola
házirendjét.
3. Képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön: – beiratkozáskor a jelentkezéskor megjelölt szakirányt válassza; – szükség esetén felzárkóztató foglalkozáson, korrepetáláson vegyen részt; – segítséget kérjen tanulása során; – részt vegyen az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak ápolásában.
4. Az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon részt vegyen. A tanórán kívüli
foglalkozások formái: szakkör, felzárkóztatás, diákkör, diáksport egyesületi
tevékenység, verseny, tehetséggondozás. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokra a
tanulók írásban jelentkeznek a szaktanároknál szeptember 15-ig. A tanórán kívüli
foglalkozások idejét és helyszínét az osztályfőnökök, illetve az oktatók ismertetik.
Részt vehet egyéb szabadidős tevékenységen (könyvtári óra, vetélkedő, tábor,
kirándulás, stb.).
5. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére, demokráciára, közéleti felelősségre
nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, ha azok az iskola szakmai programja
szellemének megfelelnek. A diákkör minimális létszáma 10 fő.
Működési rendjét és támogatásának módját a diákkört kezdeményezők az igazgatóval
egyeztetik.
6. A tanuló a 11. évfolyamtól érettségi felkészítésben vehet részt. Május 20-ig kell írásban
nyilatkozni a választásáról, melynek megvalósulása a jelentkezők számától és a
személyi feltételektől függ.
7. A tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentés feltételei:
a) Nem kell a tanulónak a testnevelés órán részt vennie, ha az iskolaorvos
gyógytestnevelésre kötelezte. Ebben az esetben a gyógytestnevelés órán való
részvétellel teljesíti tanulmányi kötelezettségét.
Az iskolaorvos által részlegesen vagy ideiglenesen felmentett tanuló köteles a
testnevelésórán megjelenni.
b) Ha a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítését kéri a
tantárgy értékelése alól, akkor azt írásban, a szülő aláírásával kell kérnie. A
kérelemnek tartalmaznia kell a mentesítés okának megjelölését és csatolni kell a
szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a tanácsadó szakértői véleményt.
c) Osztályozóvizsga letételével a tanuló mentesül az adott tantárgy óráinak
látogatása alól.
d) Mentesítést az igazgató ad a tanuló vagy szülő írásbeli kérelmére, melyhez
csatolni kell az osztályozó vizsga letételét igazoló bizonyítványmásolatot az
eredeti bemutatása mellett.
e) Indokolt esetben írásban, az SNI-s és BTM-s tanuló, valamint az ideiglenesen egy,
vagy több tanévet külföldön töltő diák szülője kérheti, hogy tanulmányait egyéni
tanrend szerint végezze, és tanulmányi kötelezettségének osztályozóvizsgán
tegyen eleget. Az egyéni tanrenddel tanuló diákot a többi tanulóval azonos jogok
és kötelezettségek illetik meg.
f) A szakképző évfolyamokon az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a
tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező
tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, helyzete
ezt indokolttá teszi.
g) A szakképzésben tanuló korábbi tanulmányai beszámításával kérheti felmentését
a tanórák látogatása alól, amennyiben az adott tárgyat korábban azonos szintű
képzésben, azonos tananyagtartalommal tanulta, és abból a követelményeket
sikeresen teljesített. A kérelmet a felmentésre jogosító okiratok csatolásával az
igazgatóhoz kell benyújtani.
h) A beszámíthatósággal kapcsolatban az iskola Szakmai Programja tartalmaz
további előírásokat.
8. Az iskolában az oktatóválasztás joga a párhuzamos osztályba történő végleges átvétel,
áthelyezés útján gyakorolható, egyébként az iskola nem tudja biztosítani az egyéni
oktató választás lehetőségét. Az áthelyezési, átvételi kérelmeket írásban kell benyújtani.
A kérelemről az igazgató határoz. Az oktató választásra szorgalmi időszakban nincs
lehetőség.
9. Az iskola támogatja az iskolai diák-sportegyesület működését. Minden tanulónak joga
van részt venni a diák-sportegyesület munkájában.
10. A tanuló joga, hogy tájékoztatást kérjen, illetve javaslatot tegyen a személyét és
tanulmányait érintő kérdések ügyében. Tájékoztatás kérhető szóban vagy írásban az
oktatóktól, az osztályfőnöktől, a munkaközösség-vezetőktől, az iskola vezetőségétől. A
megkereséstől számított 7 napon belül köteles érdemi választ adni az, akihez a kérdést
intézték, vagy aki az adott hatáskörrel rendelkezik.
A tanulók szervezett tájékoztatását az osztályfőnök vagy az oktató végezheti.
11. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz,
tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.
A tanulók jogairól történő tájékoztatást és a jogok gyakorlásához szükséges
dokumentumokat a könyvtárban, az iskolai honlapon, faliújságon tesszük közzé.
12. A tanuló véleményt nyilváníthat, tanuló kérdést intézhet az iskola vezetőihez,
oktatóihoz, a szülői szervezethez, valamint az őt ért jogsérelem vagy érdeksérelem
esetén panasszal élhet az adott évben érvényes fogadóórák rendje szerint, szóban vagy
írásban. Ezekre az iskola vezetősége, az oktató, az intézkedésre jogosult személy vagy
szervezet a megkereséstől számított 7 napon belül érdemi választ kell, hogy adjon
szóban vagy írásban a megkeresés módjától függően.
A tanuló javaslatot tehet vagy véleményt nyilváníthat szóban vagy írásban a személyét
érintő, illetve az iskola működésével kapcsolatos kérdésekben. A szervezett
véleménynyilvánítás történhet osztályfőnöki óra keretében, alkalmi felmérések révén,
minőségfejlesztési kérdőív kitöltésével, osztályképviseleten
diákközgyűlésen, DÖK–segítő oktatónál vagy a igazgatóhoz fordulva.
keresztül,
A tanulók érdekképviseletét a DÖK látja el, melynek működését a DÖK Szervezeti és
Működési
Szabályzata határozza meg. Az osztályközösség érdekeinek érvényesítésére, védelmére,
érdekegyeztetésre osztálybizottság választható.
13. A diákönkormányzat az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos
valamennyi kérdésben véleményt nyilváníthat. Az egyes tanulókat vagy
osztályközösségeket érintő kérdésekben a diákönkormányzat vezetői megkereshetik az
osztályfőnököt, az osztályban tanító oktatókat vagy az iskola vezetését.
A diákönkormányzat az igazgatóval történő előzetes egyeztetés alapján a tanítási év
folyamán az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen, az iskola
munkarendjének betartásával használhatja felelős személy felügyeletével. Felkérésre
vagy saját kezdeményezésére a diákönkormányzat vezetője felszólalhat a nevelőtestület
ülésén.
14. A tanulók nagyobb közösségét, azaz az iskola tanulólétszámának minimum öt
százalékát érintő kérdésekben az oktatótestület, illetve az iskola vezetése kikéri a
diákönkormányzat véleményét.
15. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesülhet. A tanulók
egészségügyi felügyeletét az iskola-egészségügyi szolgálat látja el. Az iskolaorvos
rendelési idejéről, a gyógytestnevelés órán való részvétel feltételeiről minden tanév
elején az osztályfőnök vagy a szaktanár tájékoztatja a szülőket és a tanulókat. Az
iskolaorvos, védőnő elérhetőségét és rendelési idejét minden tanév elején az ellenőrző
könyvben az intézmény honlapján vagy a faliújságon közzé tesszük.
Az iskola tanulói rendszeresen, oktatói vagy pedagógiai asszisztensi kíséret mellett,
szervezett fogorvosi, belgyógyászati és általános szűrővizsgálaton vesznek részt.
16. A gyermek – és ifjúságvédelmi koordinátor feladatköréhez tartozó kérdésekben a
tanulók a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott oktatóhoz fordulhatnak
akinek, személyéről minden tanév elején az osztályfőnök írásban tájékoztatja a szülőket
és a tanulókat. Telefonos egyeztetést követően kerül sor a személyes találkozóra és a
segítségnyújtásra.
17. A közösségi szolgálat feladatköréhez tartozó kérdésekben a tanulók és a szüleik az
iskolai koordinátorhoz fordulhatnak, aki a program teljesítésének kezdetén tájékoztatást
tart a szülők és a tanulók részére egyaránt. A későbbi találkozók előzetes egyeztetés
alapján kerülnek megtervezésre az SZMSZ mellékletében szabályozottak szerint.
18. Jutalomban részesülhetnek azok a tanulók, akik az iskolai élet valamelyik területén
kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, jó eredményeket érnek el, az iskola jó hírnevének
növeléséhez hozzájárulnak. A jutalmazás formái: oktatói dicséret, osztályfőnöki
dicséret, igazgatói dicséret, oktatói testületi dicséret, könyv, Bugát plakett, vagy más
tárgyjutalom, a miniszter által alapított díj, kitüntetés, illetve az intézmény
hagyományaiból eredő egyéb jutalmazási formák.
Félévkor és év végén az egyes tantárgyakban elért kimagasló eredményért szaktárgyi
dicséretet adhat oktató, illetve az oktatói testület.
19. A tanuló kérelmére a kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt
adhat számot tudásáról, ha kérelmét írásban, a szülő egyetértésével, a várható
vizsgaidőpontot megelőzően legalább 30 nappal előbb benyújtja az intézmény
vezetőjéhez.
20. Az iskola támogatja a diákmédia minden formáját. A diákmédia formájáról,
működéséről, felelőséről a diákönkormányzat dönt. A diákmédia működésének
feltételeiről a diákönkormányzat és az iskolavezetés minden tanév elején írásban
megállapodik.
Az iskolarádió műsora a 15 perces szünetben sugározható, melynek működtetésére
használhatják az iskola technikai rendszerét. Az iskola stúdióját csak a megbízott
tanulók kezelhetik, ott csak ők tartózkodhatnak az ügyeletes tanár és a rendszergazda
jelenlétében. A kezelők anyagi felelősséggel tartoznak a stúdió eszközeiért,
felszereléseiért.
21. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, védelmet
kapjon a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Tilos egymást bántalmazni, a másikat
sértő, megalázó megjegyzéssel illetni, cselekvésében, mozgásában korlátozni.
22. A tanuló jogait úgy érvényesítheti, hogy azzal mások jogait ne sértse.
23. Jogainak megsértése esetén kérheti: – az osztályfőnök, – gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor, – a diákönkormányzat, – lehetőség szerint iskolapszichológus – az igazgató segítségét.
Jogsérelem esetén a tanuló, illetve a szülő iskolai eljárást elsősorban az érintett diák
osztályfőnökénél vagy oktatójánál kezdeményezhet. Ha ezen a fórumon nem sikerül a
problémákat kezelni, akkor kerülhet sor az igazgató megkeresésére.
24. A tanulók számára a jogszabályban biztosított kedvezményeket nyújtja az iskola (pl.
étkezési támogatás, ingyenes tankönyv) a jogosultság igazolása után. A jogosultság
igazolása a szülő írásbeli nyilatkozata és a jogszabályban előírt igazolás csatolásával
történik. Az összegyűjtött igények alapján az igazgató intézkedik a kedvezmény
nyújtásáról. Ha a család helyzetében a jogosultság szempontjából változás történik, azt
15 napon belül jelenteni kell az osztályfőnöknek. A szociálisan hátrányos helyzetű
tanulók támogatását, segítését az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátora intézi.
A tanulónak joga van tájékoztatást kapni az alapítványok ösztöndíj-lehetőségeiről.
25. A tankönyvrendelés előtt a tankönyvfelelős írásban (megrendelő lapon) tájékoztatja a
szülőket és a tanulókat szükséges, illetve a kölcsönözhető tankönyvekről.
26. A tanuló kérelmére menzai ellátásban részesül. Az étkezés biztosítása étkezési térítési
díj fizetése mellett történhet. A díj befizetése a Nemes Nagy Ágnes Leánykollégium
éttermében történik.
A nem székesfehérvári állandó lakhelyű tanuló kollégiumi ellátásban részesülhet.
27. Amennyiben a tanulók igénylik az államilag elismert egyházak hitoktatói által
szervezett fakultatív hittan-oktatást, akkor az igazgatóval való egyeztetés után
megfelelő helyiséget és időt biztosít az iskola.
28. A tanulók tájékoztatása a tanév munkarendjéről a tanévnyitó ünnepélyen, illetve az azt
követő osztályfőnöki órákon történik. A munkarendet az iskolai honlapján nyilvánossá
kell tenni.
A középiskolás tanulók szüleit az iskolai rendezvényekről, szülői értekezletekről és
oktatói fogadóórákról az ellenőrző könyvön és az elektronikus naplón keresztül
értesítjük.
KRÉTA naplón keresztül történik a tantárgyi előmenetelekről és a félévi eredményekről
való tájékoztatás is.
Az elektronikus napló használatához a kiskorú, vagy tanköteles tanuló törvényes
képviselőjének hozzáférését az iskola biztosítja. A hozzáférés módjáról a törvényes
képviselőt az első osztályfőnöki órán tájékoztatja, valamint a belépéshez szükséges
felhasználónevet és jelszót biztosítja.
29. Az egészségügyi problémáikkal a tanulók a védőnőt keressék oktatási idő alatt, ha nem
tartózkodik az iskolában, csak akkor forduljanak az egészségügyi munkaközösség
tagjaihoz. A szülők és a tanulók felelőssége, hogy a tanulók állandó gyógyszereiket az
orvos utasításainak megfelelően szedjék. Az iskolában senki nem jogosult gyógyszer
kiadására!
IV. A tanuló iskolai, iskolán kívüli iskolai rendezvényen elvárt viselkedése, magatartása
1. A tanuló az iskolában korrekt baráti és munkakapcsolatokat alakít ki. Megilleti őt a
tiszta és egyenes beszéd mind diáktársai, mind oktatói részéről. Az illetlen, trágár, durva
beszéd és megnyilvánulás a társas kapcsolatokban megengedhetetlen.
Elvárás a saját és a társak testi épségének óvása: a durvaság, agresszivitás, erőszak
elutasítása.
A tanulók egymással, valamint az iskola oktatóival és technikai alkalmazottakkal
tisztelettudóan, udvariasan viselkednek.
2. Az óraközi szünetek a regenerálódást és a következő órára való felkészülést biztosítják.
A diákoknak az óraközi szünetekben is fegyelmezetten és kulturáltan kell viselkedniük.
A lépcsőn és a folyosókon úgy közlekedjenek, hogy ne veszélyeztessék sem saját, sem
társaik testi épségét.
3. A tanulók megjelenése mindig az alkalomhoz és helyhez igazodjon, ápolt legyen,
kerülje a szélsőséges, iskolába nem illő ruházatot.
4. A tanítási órán biztosítani kell a tanulmányi munkához szükséges fegyelmet és alkotó
légkört. A tanárt és a tanulókat az óráról kihívni nem szabad. Ez alól rendkívüli esetben
az igazgató vagy a helyettese kivételt tehet.
5. A viselkedési és magatartási szabályok az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken és a
területi gyakorlatokon is érvényesek.
V. Tiltott és használatában korlátozott tárgyakkal kapcsolatos iskolai szabályok
Tiltott tárgyak köre
1. A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz:
a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t
meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a
dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas
egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés,
szigonypuska, parittya, csúzli);
b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz
(különösen: ólmosbot, boxer);
c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével
támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt
megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot
előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);
g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál
(különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó
szerkezetek).
2. Továbbá azon tárgy, amelynek birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben,
vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint
büntetendő.
3. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék.
Használatában korlátozott tárgyak köre
Használatában korlátozott tárgynak minősülnek a tanítási nap folyamán, a tanórák, a szakmai
oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt –
ideértve az intézményben töltött időt is – az iskola minden évfolyamán a telekommunikációs
eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az
internet elérésre alkalmas okos eszközök.
A tiltott és használatában korlátozott tárgyak átvételének és visszaadásának szabályai
Amennyiben a tanuló használatában korlátozott tárgyat hoz az intézménybe, azt a tanítási nap
kezdetén, a tanítási órák megkezdése előtt az igazgató által kijelölt személy részére le kell adni.
A tanítási nap végén, a tanítási órák befejeztével a használatában korlátozott tárgyat
tulajdonosának – akadályoztatása esetén a szülőnek, gondviselőnek - vissza kell adni.
A használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően, az erre kijelölt zárható szekrényben
kell tárolni oly módon, hogy annak tulajdonosa egyértelműen beazonosítható legyen. Így az
átvevő akadályoztatása esetén is visszakaphatja tulajdonosa.
Továbbá, amennyiben a tanuló tiltott tárgyat hoz az intézménybe, azt az igazgató által kijelölt
személy részére le kell adni, azt a visszaadásig elzárva kell tárolni.
A tiltott tárgyat – ha annak birtoklását jogszabály nem zárja ki -
a tanuló szülőjének,
ha a tanuló a 18. életévét betöltötte, a tanulónak
vagy ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tiltott tárgy tulajdonosa harmadik
személy, a harmadik személynek kell visszaadni.
A tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért az iskola nem felel.
A tiltott és használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások betartásának
ellenőrzése
1. Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló az iskola területén olyan tiltott tárgyat
tart birtokában, amelyet a „Tiltott tárgyak köre” című fejezet 2. pontja tartalmaz, akkor
a szabályok betartását a foglalkozást tartó oktató jogosult ellenőrizni azzal, hogy
a) felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában, és
ezzel egyidejűleg
b) értesíti
ba) az ügyeletest,
bb) az általános rendőri szervet, és
bc) a tanuló szülőjét
2. Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló az iskola területén a „Tiltott tárgyak
köre” című fejezet 1. és 3. pontjában leírt tárgyat, valamint használatában korlátozott
tárgyat engedély nélkül tart birtokában, akkor a szabályok betartását a foglalkozást tartó
oktató jogosult ellenőrizni azzal, hogy elsősorban felszólítja a tanulót a tárgy átadására.
Amennyiben felszólítás ellenére a tárgyat nem adja át, felszólítja a tanulót annak
igazolására, hogy a tiltott vagy használatában korlátozott tárgy nincs a birtokában.
3. Ha a tanuló az iskola területén a „Tiltott tárgyak köre” című fejezet 1. és 3. pontjában
leírt tárgyat, valamint használatában korlátozott tárgyat engedély nélkül tart birtokában
a tanítás időtartama alatt, azt a tanulótól az oktató átveszi.
4. Tiltott tárgy birtoklása az iskola területén igazgatói figyelmeztetést von maga után.
Ismételt esetekben a fokozatosság elvét kell alkalmazni.
Használatában korlátozott tárgyak birtoklásának és használatának engedélyezése a
tanulók részére
A használatában korlátozott tárgyak birtoklását és használatát indokolt esetben az igazgató és
vagy az órát tartó oktató engedélyezheti a tanulók részére oly módon, hogy rögzíti
a birtoklás és a használat célját,
az engedély érvényességének időtartamát (tanórán, foglalkozáson, tanítási év), továbbá
a birtokolható tárgyat.
A birtoklás és a használat célja
Egészségügyi ok, mely dokumentációval igazolható és napi szintű mobiltelefon –
okoseszköz használatot igényel:
o Ilyen pl. a tanuló saját egészségével kapcsolatos ok
o A szülő-nagyszülő-testvér egészségével kapcsolatos ok
Oktatási célú ok:
o az okoseszközök tanórai integrálása
Engedély érvényességének időtartama
Az igazgató és vagy az órát tartó oktató az alábbi kategóriákban határozhatja meg az
engedély időtartamát:
adott tanítási napra érvényes engedély,
tanítási hétre (pl. projekthét. stb.) érvényes engedély,
meghatározott napokra
.
A használatban érintett eszközök körét, valamint az engedélyezés lehetőségét és
eljárásrendjét az igazgató által kiadott utasítás szabályozza.
A használatában korlátozott tárgyak engedély nélküli birtoklása/használata fegyelmező
intézkedést von maga után, melynek első szintje az osztályfőnöki figyelmeztetés.
VI. Az iskola helyiségeinek, berendezési tárgyainak, eszközeinek használati rendje
1. A tanítási idő alatt az iskola helyiségeinek használatát a terembeosztás határozza meg.
Ettől eltérni csak indokolt esetben, az igazgató vagy helyettese tudtával lehet.
2. A szaktantermekben a tanuló csak oktatói felügyelet mellett tartózkodhat. A tanuló a
szaktanteremben kifüggesztett teremrendet köteles az első tanítási órán megismerni és
egész évben betartani. A munka- és tűzvédelmi szabályokat a tanév első napján az
osztályfőnök, illetve az oktató ismerteti, a tanuló aláírásával igazolja, a szabályokat
megismerte, annak betartását magára nézve kötelezőnek tartja.
3. A tanuló a tanítási év folyamán az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen, az
iskola munkarendjének betartásával, oktatói felügyelet mellett használhatja. A használat
során köteles a helyiség használati rendjét betartani, mely az adott helyiségben van
kifüggesztve. Az iskola területén a tanulók az elektromos hálózatot oktatói felügyelet
és engedély nélkül nem használhatják.
A tanulók a belső folyosók ablakait nem nyithatják ki, és a védőkorlátokra nem ülhetnek
fel.
4. A tanítási időn kívül a tanulók előzetes bejelentéssel, az iskola vezetőségének tudtával
és
beleegyezésével szervezhetnek különböző programokat, rendezvényeket az
iskolában felelős személy jelenlétével.
5. Az iskola tanulói az iskola sportfelszerelését, sportruházatát a leltárfelelős, továbbá az
iskola könyvtárából könyveket a könyvtáros engedélyével ingyenesen kölcsönözhetik.
A kikölcsönzött könyvet, felszerelést, sportruházatot köteles a megadott határidőre
visszahoznia a diák. Az esetleges okozott kár megtérítése az igénybevevő illetve a
gondviselőjének kötelessége.
A tanuló év végén, illetőleg a tanulói jogviszony megszűnésekor az iskola tulajdonában
levő felszereléseket, könyveket, sportruházatot leadni köteles úgy, hogy azt az illetékes
leltárfelelőssel, könyvtárossal igazoltatja.
6. Az iskola a tanulók részére tankönyvet, oktatási segédletet kölcsönözhet. A könyvtár
kölcsönzési szabályzatának megfelelően minden tanulónak joga ezen eszközök
igénybevétele.
VII. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum, valamint a részeként működő szakképzési
intézmények térítésmentesen, illetve tandíj és térítési díj ellenében végeznek szakképzési,
köznevelési és egyéb oktatási, képzési szolgáltatásokat.
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum érvényes térítési díjakra vonatkozó
szabályzatának hatálya kiterjed a szakképző intézmény valamennyi tanulójára, a képzésben
résztvevő személyekre és a szakképző intézménnyel jogviszonyban nem álló szolgáltatást
igénybevevőkre.
1. Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások
(l) Az állam
a)
az első kettő szakma megszerzését - ideértve az ahhoz kapcsolódó
előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is - az első
szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven
keresztül,
b)
a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első
képesítő vizsga letételéig és,
c)
a technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony
keretében az érettségi bizonyítvány megszerzését az általa, illetve az
együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző
intézményben ingyenesen biztosítja. A szakképzésben való ingyenes részvétel
szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb
színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló
szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele.
Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által
fenntartott szakképző intézményben minden esetben ingyenes a szakképzésben
tanulói jogviszony keretében való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a
sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére.
(2) A Centrum valamint a részeként működő szakképző intézmények térítésmentesen
biztosítják az oktatási és képzési szolgáltatásokat az alábbi esetekben:
a) a szakmai oktatáshoz, illetve a szakmai képzéshez közvetlenül kapcsolódó
foglalkozást,
b) a képzési és kimeneti követelményekhez, illetve a programkövetelményhez
kapcsolódó tananyag megismerését és feldolgozását,
c) a mindennapos testnevelést,
d) az osztályozó vizsgát, a különbözeti vizsgát, valamint az ezekhez kapcsolódó
javító- és pótlóvizsgát (a továbbiakban együtt: tanulmányok alatti vizsga) és
e) az e szabályzatban meghatározott kivétellel - ugyanazon évfolyam megismétlését.
(3) Az iskola a tanköteles tanuló számára az 2) bekezdésben foglaltakon kívül ingyenesen
biztosítja:
a) a szakképző intézmény nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti,
valamint az étkezés ideje alatti felügyeletet,
b) jogszabályban meghatározottak szerint az egészségfejlesztést és a kötelező
rendszeres egészségügyi felügyeletet,
c) a szakképző intézmény által a szakmai oktatással összefüggésben szervezett, a
szakképző intézményen kívüli egyéb foglalkozáson, tanulmányi kiránduláson
vagy egyéb szakmai programon való részvételt,
d) a szakmai oktatáshoz közvetlenül nem kapcsolódó foglalkozást, valamint a
felzárkóztató és fejlesztő pedagógiai ellátást,
e) a közismereti oktatás elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt
létesített vendégtanulói jogviszonyban való részvételt,
f) a szakképző intézményben folyó szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés során
a tanuló és a képzésben részt vevő személy által felhasznált szakmai anyagokat,
az ahhoz szükséges munkaruhát és védőfelszerelést (a továbbiakban együtt:
tanulói felszerelés) és
g) a közismereti oktatás elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt
létesített vendégtanulói jogviszonyban való részvételt.
(4) A javító- és pótlóvizsga ingyenessége a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési
jogviszony megszűnése után letett első javító- és pótlóvizsgára is irányadó.
(5) A Centrum és a részeként működő szakképző intézmények nem szedhetnek térítési
díjat és tandíjat a szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében folyó
része után.
(6) A tanuló térítésmentesen veheti igénybe a kollégiumot, ha nappali rendszerű iskolai
oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttek
oktatásában vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály
rendelkezése alapján ingyenes, vagy a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje
szerint szervezett felnőttek oktatása keretében vesz részt iskolai oktatásban,
tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján -
ingyenesen veszi igénybe.
2. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások
a) A Centrum térítési díj ellenében biztosítja a 2.1 pontban nem meghatározott egyéb
szolgáltatásokat, foglalkozásokat.
b) Felnőttképzési jogviszonyban a harmadik és további szakma valamint a második
és további szakképesítés megszerzését.
c) Felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az
évfolyam megismétlését.
d) A magyar és az angol nyelvtől eltérő más nyelvű Europass oklevél- vagy szakmai
bizonyítvány kiegészítő elektronikus formában a vizsgázó külön kérésére papír
alapú iratként kerül kiadásra. A kiadásért a kérelmező térítési díjat fizet az
akkreditált vizsgaközpont részére.
e) Az iskola térítési díjat számol fel az érettségi vizsgára, ha az érettségi bizonyítvány
megszerzése vagy a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony
megszűnése után került sor az érettségi vizsgára, továbbá ha a tanulói jogviszony,
illetve a felnőttképzési jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány
megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló
vizsgákra kerül sor.
3. Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások
a) A Centrum tandíj ellenében biztosítja a szakképző intézményben a szakmai
oktatáshoz nem kapcsolódó képzést, valamint az ezzel összefüggő más
szolgáltatásokat.
b) A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és
további alkalommal történő megismétlését.
A térítési díj és a tandíj alapja, mértéke
3.1. A térítési díj és tandíj alapja
A térítési és a tandíjat a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létrejötte
előtt a kancellár állapítja meg.
A térítési- és tandíj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított
folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának alapján kerül kiszámításra.
A jelenleg érvényes, a költségvetési adatok alapján kiszámolt, 1 tanulóra jutó díj alapja
a szabályzat I .sz. függelékében található.
3.2. A terítési díj mértéke
A térítési díj mértéke tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó
kiadások egy tanulóra jutó hányadának
egyéb foglalkozások esetén a 15%-ának
a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem
teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor 20%
ának, kivéve a 18 éven aluli tanulóknál, amely esetben 5%-ának
a felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt
az évfolyam megismétlése esetén 20%-ának megfelelő ezer forintra kerekített
összeg.
A 2.2. e) pontja alapján vizsgázónak az érettségi vizsga esetén
középszintű érettségi vizsga esetén az adott évre érvényes kötelező legkisebb
munkabér (minimálbér) 15%-ának,
emelt szintű érettségi vizsga esetén az adott évre érvényes kötelező legkisebb
munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő (ezer forintra kerekített) összeg.
A 2.2. d) pontja szerinti Europass-bizonyítvány kiegészítő összege a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított, az adott naptári év január 01. napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének 5 %-a
bizonyítvány kiegészítőként.
A térítési díj nem tartalmazza a vizsgák díját, amiről külön szabályzat rendelkezik.
3.3. A tandíj mértéke
A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra
számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát.
A tandíj mértéke
a 2.3. a) pontban felsorolt esetekben a díjalap 100%-a
a 2.3. b) pontban felsorolt esetekben az évfolyam harmadik alkalommal történő
megismétlése esetében a díjalap 50%-a, további alkalommal történő megismétlése
esetében a díjalap 100%-a.
Térítési díj mértéke:
a tanév kezdéskor szakmai feladata számított folyó kiadások egy tanulóra jutó
hányadának 20-40 %-a másodszori évfolyamismétlés esetén 18 év alatti tanulónál
a tanév kezdéskor szakmai feladata számított folyó kiadások egy tanulóra jutó
hányadának vendég tanulói jogviszony létesítésekor 3-30 %
iskolánkkal tanulói jogviszonyban nem lévő középszintű érettségi vizsgázónak az
adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér 15 %-a
szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló
szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj egy
tanulóra jutó hányadának mértékével azonos
a független vizsga díja tantárgyanként a kötelező legkisebb munkabér 3,75 %-a
4. Az önköltséges iskolarendszeren kívüli képzési formákon a teljes képzési költséget a
beiskolázási tájékoztatóban meghatározottak szerint kell befizetni.
Amennyiben a tanuló fizetési kötelezettségének nem tesz eleget: – a szolgáltatást nem veheti igénybe, – a felnőtt tagozaton a tanulói jogviszony nem jön létre, ill. megszűnik.
5. Térítési díj és tandíj visszafizetésének szabályozása
A tanulói jogviszony megszűnése esetén a térítési díj, tandíj visszafizetésre nem kerül.
Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton, a székhelyen és
telephelyeken dolgozó gazdasági ügyintézők gondoskodnak a fenntartó alkalmazásában álló
gazdasági vezető utasítására, ha – a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik,- tartósan 2 hónapot igazoltan hiányzik, és a
térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni. – amennyiben a felnőttképzésben részt vevő tanuló önhibáján kívül nem veszi igénybe a
szolgáltatást, kérelmére különösen indokolt esetben az iskola igazgatója
engedélyezheti a tandíj, ill. a térítési díj teljes egésze, vagy annak egy része
visszafizetését.
Nincs visszafizetési kötelezettsége az iskolának sem a nappali sem a felnőttképzés esetében,
ha a tanuló hibájából szűnik meg a tanulóviszony, ill. a tanuló elfogadható indok nélkül nem
veszi igénybe a szolgáltatást.
Amennyiben az iskola hibájából nem veheti igénybe a tanuló az oktatási szolgáltatást, az általa
befizetett díjakat számára vissza kell téríteni. Ez a szabály a nappali és a felnőttek oktatásra
egyaránt érvényes.
Nappali munkarendben a tanuló egyéni rászorultsága alapján – a központi és egyéb lakóhelyi
önkormányzati támogatásokon kívül – az igazgató további kedvezményt állapíthat meg a
fenntartó által kiadott térítési díj és tandíj szabályok keretei között.
Az odaítélés eljárási szabályai a fentiek szerint alakulnak.
VIII. Covid vírus járványhoz kapcsolódó szabályok:
Az intézmény tanóráit kizárólag egészséges, koronavírus megbetegedés tüneteit nem
mutató személy látogathatja!
Az iskola honlapján olvasható Covid tájékoztatóban leírt szabályokat minden tanuló
köteles betartani!
Digitális oktatásra vonatkozó szabályok:
Digitális munkarend elrendelése esetén a tanulóra a Digitális oktatás Házirendje vonatkozik!
Záró rendelkezések
1. A Házirendet az osztályfőnökök minden tanév első napján ismertetik a tanulókkal, az
első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A Házirendet minden, az iskolába felvett
tanuló a beiratkozás napjáig megkapja.
2. A Házirend egy példánya megtalálható a tanári szobában, a könyvtárban, az
osztályfőnököknél és az iskolai honlapon.
3. A Házirend szükség esetén felülvizsgálatra kerül. A Házirend módosítását
kezdeményezheti az oktatói testület, igazgató a szülői szervezet vagy a
diákönkormányzat a módosítást tartalmazó munkapéldány átadásával a véleményezési
jogot gyakorló feleknek. A változatot a tantestület fogadja el. Az eljárás a javaslat
benyújtásától számított 30 napon belül lefolytatandó.
4. Jelen Házirendet 2024. augusztus 30-án az oktatótestület elfogadta, elfogadásakor
véleményezési jogát gyakorolta a szülői szervezet, valamint a DÖK. A Házirend 2024.
szeptember 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az iskola korábbi
Házirendje.
Székesfehérvár, 2024. szeptember 1.
Szomor Andrea
igazgató